2016. március 29., kedd

Brutálisan szeret

Mi, lányok, mindig a szőke hercegre várunk. A nagy Ő-re, aki amikor megjelenik a fehér lovon, hirtelen egy csapásra minden problémánk megoldódik. Az összes aggodalmunk, komplexusunk, fájdalmunk, mert majd Ő, akire úgy vártunk, na Ő egy tökéletes ember lesz, aki csak azért van, hogy minket boldoggá tegyen. De el kell mondanom: ilyen nincs. Nincs tökéletes ember, és olyan se, aki tökéletesen tudna szeretni. Illetve…. mégis csak van Egy. Valaki, aki annyira brutálisan szeret, ahogyan senki más. De nem akarok általánosságban beszélni, így elmondom a saját tapasztalatomat: szeretetre vágytam mindig is, csak mint minden ember. Nem mondom, hogy nem kaptam meg, de valami még hiányzott… és akkor jött Ő: Jézus. Nem, nem a vallásos neveltetésem miatt vagyok így oda a témáért, vagy mert annyi jó élmény ért keresztény körökben, vagy mert… igazából sorolhatnám. Mindenkinek megvan a saját válasza arra, amikor azt mondom, hogy keresztény vagyok. És ezt tiszteletben is tartom. De kérlek, had beszéljek most arról az Istenről, aki azért, hogy kapcsolatom lehessen Vele, emberré lett, és MEGHALT ÉRTEM. Hát, ha valaki, akkor én tényleg nagyon szeretem a meséket, de ezt a történetet semmi sem múlja felül. És a legjobb: ez a valóság. Hogy honnan tudom? Megtapasztaltam. Ezer módon. És szerelmes lettem Belé, a Férfiba, Aki meghalt értem. És Érted is. Szerinted őrült vagyok? Lehet. De képzeld, az űr, ami a szívemben volt addig, amíg nem volt személyes kapcsolatom Istennel, most már be van töltve. És nem csak egy rövidke időre, hanem már évek óta… Hogy milyen űrről beszélek? Hát arról, amit mindenki próbál kitölteni valahogy, úgy is mondhatnám, hogy boldogságkeresés. Te hol keresed a boldogságod? 


Csak mert én nem keresem. Mert már Ő megtalált. Ő, Aki szeret, és Akit szeretek. Nem azt mondom, hogy nincsenek rossz perceim, hanem azt, hogy tudom kihez fordulhatok biztosan a bajban. Tényleg nem erőltetném ezt az Isten dolgot, ha nem hajtana a vágy, hogy megosszam Veled azt az óriási örömöt, ami bennem van, amit az az Isten ad nekem, Aki ezt a világot megalkotta, és Aki emberré lett, meghalt, és igen, feltámadt. Mert erre emlékezünk most. És csak fáj látni, hogy ezt mennyien nem veszik észre. De nem nekem fáj ez a legjobban. Hanem Annak, Aki mindennél jobban várja, hogy megfáradt, meggyötört szemeiddel végre Rá nézz, és a karjaiba vesd magad… hidd el, működik, én már kipróbáltam. És az is biztos, hogy nem írnám le mindenki előtt ha nem lennék róla meggyőződve. Szóval csak annyit akarok ezzel mondani, hogy szeretve vagy, és csakis rajtad múlik, hogy ezt elfogadod e. 

L.




smile emoticon